A főoldalt nem olvasó ismerősöknek: szociálpszichológiai házi volt, hogy Nők Lapja stílusú cikket kellett írnunk Susan Fiske Társas alapmotívumok c. könyvéből. Azonnal kiszúrtam, micsoda diszkrimináció, hogy a sanyarú sorsú férfiakra nem gondolnak, úgyhogy sürgősen pótoltam a hiányt. Kéretik tisztelni a cikket, ez itt kérem száz oldal szakirodalom. Ugye nem látszik? 
Nekem a legviccesebb az volt, hogy csillagozgattam a tanárnak, mi az az IRL, mágus stb.
Újra részt veszek a kurzuson*, ma volt az első alkalom. Szó esett a kódolás hogyanjáról, és ennek kapcsán számos regényről. A Marslakók mars haza a tanárnő egyik kedvence. Tényleg el kéne már olvasnom. Az előző szemeszterben számos külföldi regény, pár Galaktika, meg a sportos Új Galaxis volt terítéken, most magyar Galaktikás novellák lesznek. Ezen íróké: Mayer István, Szűcs László, Dragomán, Fedina Lídia, Czető Bernát László, Dragen György, Koltai László, Kovács Péter, Regényi Huba, Somlai Nóra, Abuczki Péter. Minden szemeszer más, most főleg írók életút ismertetése lesz még pluszban.
Találkozós óra is volt ez nekem, mert egy lánnyal tanárszakon vagyunk együtt; a nyári live-ról egy harcossal összefutottam (fésülgettem az ő haját is :)) ; meg VM, az sfszakosztály kritikusa is ott volt, akit kiderült, keverem a másik kritikussal. Mulatságos volt, mikor Margit felvilágosított.
Két hét múlva én leszek az első előadó, Abuczkiból. Pihentető lesz a sok pszichós óra után.
Egyelőre áll az sfszakosztaly.hu, gondolom, valami módosítás lesz vele. Aztán kikerülnek majd kritikák.
*az erre tévedő idegenlégiósok kedvéért: Sárdi Margit egyetemi docens 19 éve tart sci-fi irodalomtörténeti szemináriumot az Eltén. Akit érdekel: BBN-MIR-313.1 a kódja.
Ez a bejegyzés érik egy éve, nem akartam megírni, de az utóbbi időben megint több zavaró írással találkoztam.
Sok író életében vannak olyan sorok, melyeket úgy érez, mintha “valaki diktálná”. Nagyon erős töltettel rendelkeznek, pedig van úgy, hogy maguk a szavak fakók. Az olvasó érzi az erejét, bevésődik az adott mondat, vagy novella. Valami különleges történik, az író többet ad a tehetségénél - vagy épp ez a tehetség lényege: hogy csatorna, melyen átnyúlik valami más. Mindegy, minek hívjuk… megcsillan a Nirvána, felbugyog a kollektív tudattalan vagy épp az evolúciós ősemlékezet, vagy Isten-ördög világképbe rendezzük. Ezek a személytől függenek, lényegében mindenki a saját szubjektív valóságában él, milliónyi kis univerzumban.
Bármi is történik, életet ad az írásnak. De nem csak a jónak. És ez a bajom. Más, ha egy regényben kellő időben és helyen felbukkan a gonosz, és megint más a novellákban tocsogó öncélú gonoszság. Tudom, hogy most fut a Lidércfény poor gonosz varázslós pályázata, nem erről beszélek, ez csak játék. Arról beszélek, mikor az író megnyit magában egy csatornát, amit bölcsebb lenne nem tenni. Egyáltalán nem biztos, hogy visszatudja zárni. Az OPNI valláspatológiai osztálya már megszűnt, szétszórták a betegeket, pedig tanulságos lenne egy körséta.
Van olyan író, aki kényszert érez, azért hívja életre a sötétséget, aztán megrémül, bizonytalan az ép eszében és visszajelzést vár netes oldalakról, hogy minden okés vele. És mit kap? Azt, hogy milyen ügyes, és így tovább. A kommentelők csak az átütő erőt érzik, de azt nem fogják fel, hogy mire bíztatják a szerzőt. Feláll a hátamon a szőr ilyenkor.
A másik fajta író olyan spirituálisan, mint egy darab fa. Hajszolja a transzcendens élményeket akár meditációs technikákkal, akár szerekkel, miközben maga sem hisz benne. A nagy ego sajnos nem védelmi faktor, sőt.
Az olvasóról általában megfeledkezünk. Az igazán jó írás mémeket mindenképp, de talán valami többet is létrehoz a másik ember fejében. Azt gondolom, teremtés. A manapság dúló nagy önmegvalósítási lázban elsikkad az író felelőssége. Ha a görög drámákról és a katarzis jellemformáló erejéről beszélek egy ilyen novellistának, akkor értetlenül néz. És legföljebb annyit fog föl, hogy korlátoznám az ő nagy szabadságát. Pedig korántsem erről van szó.
Nem tudom… leírtam ezeket, aki erre jár, és magára ismer, az gondolja meg, mit enged önmagába. Részemről több íróval nem ülök le ilyesmiről beszélgetni. Minden alkalmat megszívtam, és nem - a szinte mindig jószándékú - személy által.
A többiektől elnézést, vissza lehet ülni a sorozatok elé.
Mivel Balfrász - aki Avana tag - meglepő tudatlanságot mutatott a belső munkák kapcsán, eltűnődtem azon, vajon akik nem tagok, mennyit tudhatnak. Szóval, ami fontos:
1.elnök: Bódi Ildikó
Az Avana Egyesület a Balassi Asztaltársaságból nőtte ki magát. Aki már találkozott Ildivel, az rögtön érti, hogyan. Megragadó az idealizmusa, jó szíve, demokráciába vetett hite. Bevonzza az embereket. (Szvsz ugyanezek a készségek nehezítik meg számára, hogy egy országos egyesületet vezessen. Túl szeretik ahhoz, hogy a bevállalt munkákat lemondják, ha nincs idejük rá. Ildi meg hisz a demokráciában, a közösségben, vagyis nem fogja számonkérni, hanem túlvállalja magát, és megcsinálja.) Az általános ügyekben és a belépés kapcsán neki érdemes írni.
Ildinek nem csak a sci-fi terén van hatása, a fia autista, és ha annak idején ő és páran nem harcolnak azért, hogy az átlag gyerekekkel együtt nevelkedhessenek a könnyebb autisták, akkor ma nem lennének ilyen óvodák és általános sulik. Most épp biológia tankönyvet ír át; ezek a gyerekek szó szerint értelmeznek, így a jelenlegi tankönyvek alkalmatlanok az oktatásukra.
2. B.Kósa Kata - Preyer pályázat új koordinátora
Alalpítótagja az Avanának, Ilditől átvette nyártól a Preyer háttérszervezését. Amúgy ő is évtizedek óta ír. A Preyeres novellákat Csák Tamás (ZSP zsűritag) és ő olvassák el először. A zsengelelkű íróknak mondom, ha Kati élesebb hangú mélt küld, csigavér, nem a személynek szól.
Az Egyesület pályázatai amúgy a salgótarjáni ötven feletti korosztályt is eléri, nem véletlenül vannak oldalszámban (karakterszám helyett), doc-ban (rtf helyett) a kiírások.Volt, hogy avanás gépelte be a pályázó novelláját, mert nem volt számítógépe. A pályázatok névtelenségét is eltörölte az Egyesület, mivel a csatolt file-oknál az ifjabbak is elfelejtik kivenni a felhasználó nevet.
Szociológiai szempontból nagyon érdekes, mekkora szakadék van a Pest/vidék, ifjú/idősebb generációk között a net terén. Eleinet meghökkentett, hogy a tagok közül is vannak páran, akiknek nem természetes egy új e-mail cím beregelése, egy gmailes csatolt file letöltése, pdf megnyitása, automatikus visszajelzés bekapcsolása stb. De ez nem azt jelenti, hogy a másik ember ostoba, hanem más erőforrások és lehetőségek állnak a rendelkezésére. Tartsuk tiszteletben a másikat. Ha bármely pályázat kapcsán (formátum, kiterjesztés stb) technikai kérdés van, forduljatok Marco-hoz (Jobbágy Tibor). Ő az ACS tördelője és az avana.hu adminja.
3. Kovács Andi (Rhewa) - Zsoldos-díj új koordinátora
Andira tavaly év elején figyeltem fel a blogbejegyzések stílusa alapján. Javasoltam, írjon az ACs-ba, és kapott pár könyvet, érdekelt, hogyan ír kritikát. Amikor először találkoztam vele a szervezői potenciált is megláttam benne, és javasoltam, lépjen be az Avanába, illetve jöjjön el a Szefantorra, ismerjen meg pár embert. Alapvetően az ACs adminisztrációját szántam neki, de az élet közbeszólt, így rögtön mélyvízbe került, és a Zsoldost vette át. Néha nehéz kis kedvencemet más kezén látni, de tudom, Andi belejön. A tisztelt szerzők sziveskedjenek felelni a méljeire, mert az infohiány Andinál nemleges választ jelent, és pár ember, gyanítom, igen meg fog lepődni. A Cherubionos írók nevezése sem futott be, a novellák beküldhetőek fénymásolatban is, ha a kiadó nem ad kötetet. Andi segítője Gáspár Józsi (rózsalovag), a kötetek elvitele kapcsán, lehet vele találkoztok.
4. Baranyai Judit - az Arcképcsarnok (ACS) új háttérszervezője
Jucussal 2007-ben találkoztam, elvitte előlem a Preyer díj első helyét. Ez már alapból is szimpatikussá tette, a díszvacsorán is nagy örömömre szolgált a társasága. Akkor épp ikreket várt, és kedvenc hobbijáról, a hastáncról beszélgettünk. (Bíztatom ám Lnpeters-t, hogy a conon legyen sci-fi hastánc.) Azóta belépett az Avanába, és ahogy nőttek a manók, egyre több ideje lett a közösségre. Átvette tőlem az ACs-t, de volt egy félreérthető levele, melyből az jött le, hogy nem kell befejeznem az aktuális számot, hanem megoldja. Később jöttem rá, mennyire megszivattam, de ügyesen helyt állt, és a többi tag is profin összedolgozott. Jucus talpraesett lány, kiváló választás volt.
Az ACS titokzatos zsűrije Maruzs Éva és Bajzafi Feri. Éva régi tagja az Egyesületnek, évtizedek óta ír, és figyelemreméltó az iparművészeti tevékenysége is (babakészítő!). Értetlenül álltam anno azelőtt, hogy a Metagalaktika szerzőjének Éva nem tűnt fel, mint női sci-fi író. Mondjuk tényleg annyira szerény, hogy az már társadalomellenes vétek.
Feri is író, szerintem ki kéne vágni a zsűriből, mert elpocsékolja ott a tehetségét. Régi avanás, de a netes jelenléte szinte nulla, így aki nem jár conra, nem ismeri. Egy visszafogott, csendes ember, aki sarkosan és tömören értékel. Korábban véletlenül pár véleménye eljutott a szerzőkhöz, amitől égnek állt mind az ő hajuk, mind az enyém. Sürgősen közbeavatkoztam, de valszeg mostantól egy-két nyertes megkapja majd őt szerkesztőnek. Csigavér, amire nem mondja, hogy rossz, az jó. Feri szivesen segíti a fejlődni vágyókat, de nem egy tolakodó típus, és ideje sincs sok, aki eljátsza neki a nagymenőt, arra vállat von, és megjelenik a novellája javítás nélkül. Szerintem inkább a szerkesztő szídja az embert, mint az olvasó. És Ferinek jó szeme van a művekhez.
Apropó, időhiány… az Avanában az ötvenes korosztály szinte mind ápolja, netán pelenkázza a szülőt. Iszonyatos dolog látni a szeretett személy leépülését, haldoklását. Sokszor a csend hátterében ilyen dolgok állnak. Ha valaki valamire nem kap választ, kérem, kérdezze meg újra, ne hetekkel később derüljön ki a sértettség. Amúgy a mi nyugati kultúránk egyik nagy balfogása az attribúciós hiba, vagyis hogy mindent belső okokra vezetünk vissza. Ne tegyétek.
Még van pár tag, akit be lehetne mutatni, de vagy erős a netes jelenlétük, vagy pályázóként nem kerültök velük kapcsolatba.
Egy új fantasy novellámat olvashatjátok a neten, Dudorok névre hallgat.
Tavaly tavasszal egy csomó pszichós tesztet kellett kitöltenünk (szerintem, hogy empátiát tanuljunk, mit érez a szegény áldozat egy 600 kérdéses kérdőív során 
) , és ez persze kihatott a novellázgatási kedvemre is. Bár az írásból nem tűnik ki, de Gallt nagyon tisztelem. A frenológia (koponyadudortan) ugyan csak egy vicc a mai embernek, de ő az elsők között volt, aki feltételezte, hogy az agy területei és a humánspecifikus funkciók összekapcsolhatók. Míg pl Broca előtt leborulunk, addig Gall csak lábjegyzet a tudománytörténetben, pedig ennél többet érdemel.