Pénteken elugrottam az Anno könyvesboltba. Nagyon hangulatos hely, gyermekrajzokkal, meleg színű tapétával, faszékekkel; szinte hívogatja az embert, hogy levegye a könyveket és elmerüljön bennük. Az író-olvasó találkozó a karzaton volt, talpalatnyi helyen, de úgy is csak tucatnyian voltunk. Pompor Zoltán beszélgetett a két szerzővel; jó kérdeseket tett fel. Eta fekete humorán jókat vigyorogtam, és az is jó volt, mikor szs egy “ötsoros” kérdésre azt felelte: “igen”.
Szóba került amúgy, hogy mennyire valláskritika a Csodaidők ill. a Prón, honnan ered a Bokra, mennyire lenne jó egy klón prédikátor. (Görgey Eta református lelkész egy apró faluban, Szabó Sándor meg drámapedagógiával oktatott hittant.) Az ómagyar blog cselekményszálai is kibontakoztak, szs egy egész megyét küldött vissza a búsba az ókorba, és ez egyre több ember fantáziáját is beindítja.
Hallhattunk részleteket is a könyvekből. Szs a strandos jelenetet olvasta fel, ahol a csinos Judit körül legyeskedne a főhős, de közbekotnyeleskedik a prón. Eta a harmadik könyvből hozott részletet, a kiégett ház leírását, amiből kiderült, hogy Judy él, és mellékesen elárulta, ki az, aki nem fog meghalni. Utána mi is kérdezgettünk a szerzőktől, pl az írói tervek felöl, de azért a pelenkás ügyeket is megtárgyaltuk. :)
Majd csevegtünk még, immáron kötetlenül. Ott volt Chelloveck és Karbalán is. Utóbbinak nagyon örültem, hogy megismertem. Tízperces beszélgetés után gyanú ébredt bennem, hogy lehet kritizáltam már a kéziratát, és bemutatkoztam a nickemen. És tényleg… :)
Egyszóval jó volt. És végre beszereztem egy Prónt is.