No, elszállt a bejegyzés, sebaj.
Kb az volt benne, hogy megkezdtük a ZSP nevezett írások véleményezését az irokor.hu-n. Eddig a Grin, Amnézia, Kvartett került föl. Meg most olvasom az Agydobás folytatását, a Jó reggelt délben. (Jókat röhögök rajta.) Ha lesz időm a novellákról is írok/írunk.
Hétvégén a kölkökkel Pesten voltunk. Szombaton a várban harci játékok voltak. Elég ijesztőek azok a csattanások, mikor két nagydarab fickó karddal püföli egymás páncélját és fejét. Tisztességesen odasóztak a másiknak, amitől fiam annyira fellelkesedett, hogy mindenáron kardot akart vetetni. Vagy legalább egy sodronyinget, esetleg egy számszeríjat… Mondtam neki, hogy inkább befizetem a felcsernél egy akciós érvágásra. Végül kiegyeztünk egy otthoni rpg-ben. A Matthias Rex csoportból az egyikük gyerekkori haver volt, szóval fölpróbálhatták a láncingét, a könnyebbet, ami 15 kiló körüli. Voltak kint kovácsok és egyéb mesteremberek is. A lányom úgy elvonta a nyeregkészítő srác figyelmét, hogy az keresztülszúrta az ujját. 
Este hazavittük a kölköket a barátnőm férjének (jól bírta, nem mondom), mi meg az Iparművészetibe mentünk perzsaszőnyegeket és dervistáncot nézni. Volt valami divatbemutató is, rengeteg anorexiásnak látszó csajszi illegett a kifutón. Sokkoló volt. Értem, miért vezették be külföldön az alsó súlyhatárt.
Utána átmentünk a holokausztos emlékházba, mivel ott sokféle néptánc-műsor volt, meg tánctanítás stb. Bár a szervezők ezt nem gondolták végig, aki ugyanis bement a múzeumba, az biztos nem akart táncra kélni utána. Úgyhogy zene volt, és sok üldögélő jóember. Mi is jártunk bent, tényleg nyomasztó. És kiváló hely az írásra, bár nem tudom, ha néha bevonulnék a kis laptopommal, mit szólnának hozzá… Amúgy a hely különös atmoszférájához hozzájárult a figyelés. Végig éreztem, hogy a dekorációs falak mögül szemmel tartanak minket.
Éjfél után már nem volt értelme máshová átmenni, így kocsmáztunk, ötkor keveredtünk haza. Még sose voltam részeg, szóval a barátnőm úgy döntött, hogy leitat, mert abnormálisan nyugodtan kezelem a válást. Utólag belegondolva szó se esett a hapsikról, hanem arról, mi mindkettőnknek a legfontosabb: Istenről. A pincér lelkesen hozta az újabb köröket (sör + next), mi meg asztaltcsapkodva vitáztunk Isten fanyar humoráról, terveiről, a vele kapcsolatos tapasztalatainkról, kríziseinkről stb. Furcsa éjszaka volt, sok dolgot másképp látok tőle. A barátnőm amúgy ötször többet ivott, és még mindig tudta, hogy merre kell hazamennünk. Megtartom a csajt…
2008. június 24, kedd, 14.45, Óbudai temető, szóróparcella.
Szombaton kint voltam a könyvhetes programokon. Már a műhelyesek érkezése előtt is körbesétáltam, belenéztem a Napkút, Jak és Accordia könyvekbe, megállapítva, hogy teljesen megváltozott az elmúlt tíz évben az ízlésem, és a kortárs szépirodalom kis kivétellel hidegen hagy. Utána szemezgettem a pszichós könyvekből, Feldmár Szégyen és szeretetét rengeteg helyen árulták, de az már megvan, majd talán írok is róla. Viszont láttam egy érdekes krízises könyvet, viszont a szerzője teljesen ismeretlen, így nem volt bizodalmam felé.
Utána megjöttek a Delta műhelyesek, Mailman, Charon, Pampalini, meg befutott Sezi is, egy extagunk. Körbejártuk az sf pultokat, kitárgyaltuk a könyveket, meg elnéztünk a Csodaidők 2. dedikálására is. Jól állt az írónőnek a tüsis haj. 
Kicsit meglepődtem, mennyire lendületes lány, kár hogy nem tudtunk vele hosszabban beszélgetni. Illetve nem kár, szép hosszú dedikációra váró sor állt előtte. A két kötetet egyszerre is meg lehetett venni, és elég nagy kedvezmény adtak rá. De egyesével is kapható volt. A második kötet amúgy az elsőnél kb ötszázzal drágább, szerintem ez nem volt túl szerencsés döntés a kiadótól, de ők tudják. Ha cserébe kihozzák a maradék két kötetet, egy szavam se lesz.
A könyvet amúgy már elolvastam, egyelőre rendezem a benyomásokat. Vannak nagyon jól megírt részek benne, de volt olyan rész is, ahol nem tudtam követni az összefüggéseket. Majd elolvasom még egyszer, aztán lehet, írok róla kritikát. (Amúgy rengeteg könyv van a polcon, amiről írni akarok, eddig nem tettem, mert vagy kedvelem/utálom a szerzőt, vagy műhelyes/avanás, netán én is benne vagyok valami novellával, vagy simán annyira rossz, hogy időpocsékolás tollat ragadni a kapcsán. Szóval úgy se lennék elfogulatlan. Ám a múltkor toleranciám határához értem, úgyhogy a jövőben nem érdekel más csipkés lelkivilága, olvasható könyveket akarok. A CSi 2. amúgy jó volt, ez nem erre vonatkozott.)
A könyhetes kódorgás után a Csülökben landoltunk. Sezit máskor is meg kell hívni, nagyon élveztem a párbeszédüket Gulandroval, noha mindketten próbáltak udvariasak lenni (először találkoztak), de kihozták a másikból a sovinisztát-feministát. Beszéltünk a szerepjátékos-regények női karaktereiről meg a maszturbációról is.
Most indul a Karcon egy műhely, gondolom, aki oda belépett, az hozzánk már nem jelentkezik (két műhely szvsz fölösleges), úgyhogy remélem, kevesebb jelentkező lesz, így több időm jut a conos Literátorműhelyes novellákra. Sezi hozza a conra a jelmezeseket, én már láttam őt szakállas törpe nőként, kiváncsi vagyok, most mit tervez. Valószínűleg Pampalini is jön a conra, kicsit gondolkozott a jelmezen, de aztán letett róla. Hát nem tudom, bennem felmerült, hogy megtartom az előadásomat, aztán lelépek a városba egy kis botránykeltésre… Bár félek, ha nem tartom a szemem Vásárhelyin, szétszedi szegény írópalántákat. Úgyhogy valószínűleg maradok, legalább lesz, aki elássa a hullákat.
Mindjárt itt a nyári írókörös tábor, és rájöttem, még semmi sincs rendesen megszervezve. Igaz, jó esély van rá, hogy én nem is tudok menni, elég zűrös most a magánéletem, de szeretném, ha a többieknek olajozottan menne a dolog. Hanna addigra lefordítja az épp aktuális írástechnikai könyvet. No, azért legalább egy napra lenézek, elvégre el kell látni sütivel a népet.
Charon jön Sezivel és velem asztali rpg-re, mi fogjuk beavatni. Az egyik eltés szemináriumon kapott kedvet hozzá. Szerintem biztos lennének többen is, csak nem tudják, hogy hol és kivel kezdjék a játékot.
A tali után jól bőrig áztam, aztán felmarkoltam a kölköket és hazavonatoztunk. Nálunk a MÁV-átszervezés előnyösen sült el, gyakrabban járnak a vonatok, és negyven perc helyett a zónázók 20 alatt hazavisznek.
Mivel az avanás oldalra Corpus még nem rakta ki az átküldött képeket, itt dokumentálom IRL létünket. Bocs a bloggerelvtársaktól, hogy bő lére eresztem, de van pár kezdő író ismerős, aki nem tudja a neveket hova tenni.
Balról Bódi Ildi (Avana elnöke), Maruzs Éva (nemrég adatta ki a Lilivel az Emberek és idegenek novelláskötetet), Antal József (Balfrász néven blogger, Diagnózis írója, ő lesz az Új Galaxis főszerkesztője), Csupor Béla (író, Corpus néven blogger, elnökhelyettes az Avanában, meg az Abyss Magazin is az ő lelkén szárad) , Vankó András (diák, írásai pl. ÚG 12, Terra)Csák Tamás (Ildi férje, Zsoldos és Preyer pályázatok zsűritagja)
Balról Pócsai Laci (Avana titkár) és Sánta Gyula (egy hallgatag, izgalmas ember. Róla alig tudok valamit, de azok is magándolgok.)
Nyilván ez csak egy töredéke a tevékenységeiknek, de most címkének megteszi.
Szó esett - sok-sok más dolog mellett - a magánkiadás problémájáról is. A következő közgyűlésre utaltuk a döntést. Már most vannak érdeklődő szerzők, szóval jövőre biztosan lesz pár lilli-s stb jelölt.
(Szerintem még a lángelméknek is kell a szerkesztő, nem beszélve a többiekről. Itt van szerencsétlen R. Norbert és a Shrayen, ami a Solárián olyan sok hsz-t generált… Novella kategóriában esélyes győzelemre egy magánkiadásos szerző is (regényben kétlem), de vajon hogyan hatna az sf életre hosszútávon egy ilyen győzelem? Gyanítom még jobban felbátorítja az eddig se félénk ifjú titánok hadát̷ 
Az Avana tagok között is már három lilli-s szerző van. Évát meg is kérdeztem, miért ezt az utat választotta, több dolgot említett. Kicsit az volt az érzésem, hogy ideje, energiája sem volt a kiadóknál kilincselni, és ez volt az egyszerűbb út. Majd a Hungaroconon árulni fog Galaktikás kiadványokat, meg avanás újságokat pl Új Galaxist. Mondtam, hozzon a saját kötetéből is. Ha beleolvasás után tetszik, előítéleteimtől függetlenül megveszem. Könyvet árusítani még a Tuan is levonul. A Delta nem tud jönni, szombat estig egy másik programon vannak. Remélem, azért a kerekasztalra befutnak.
A vasárnapi (júl.27.) hungaroconos program lesz a Zsoldos-megemlékezés és a kerekasztal. Az utóbbit kávéházas jellegűre szervezzük, hogy a félénkebb írók se érezzék kellemetlenül magukat annyi ember előtt. Majd a moderátor fog sétálni az asztalok között.
Jönnek a makettezők is, lehet majd venni miniűrhajókat meg ezer egyéb dolgot. Még jó, hogy kocsival leszek…