És lőn a hatodik
Megkezdtem a vallásos sf kézirat hatodik átszerkesztését. Hanna most először látta a kéziratot, érdekesek voltak a benyomásai. A kevert stílust megint megkaptam. Ezt, mióta műhelyes vagyok, folyton hallom. Novellázáskor már sikerült pár humoros írásban nem lelkiznem (untam is), ám a lelki témájúakban még mindig kicsillan némi cinikus röhögés. A kézirat kapcsán is el kéne döntenem, ponyvát írok vagy valami komolyabbat.
A fő gondom most, hogy az egyik főszereplőnek kettős személyisége van. Ahogy nézem a csajszit, van egy belső ideje és egy külső. Még nem tudom, mit kezdek ezzel, valószínűleg először az Arturos szálhoz nyúlok hozzá (máris hallom egyesek örömujjongását 
), kiviszem az űrbe a srácot, mert így egységesebbé tehető a keresztény vonal. Don románca is fölösleges, elég a gyanú. Kéz jellemrajza is törlésre kerül.
Vagyis írok egy új könyvet. De nem baj. Míg az életben szeretem a gyorsaságot, írni tanulni bőven ráérek. Halálom óráján úgy fogják kitépni a kezemből, de az is lehet, hogy eltemettetem magammal a vinyót. Biztos, ami biztos. Az ember ne adjon ki félmunkát a keze közül…
Jud Said,
november 30, 2007 @ 2:09 pm
hú, hát ez így második olvasásra is elég bonyolultan hangzik
kitartást az átírásho
enahma Said,
december 3, 2007 @ 9:24 pm
Arthur mindegy, a románc elmaradásáért három hurrá… :-)))
Ha kész lesz a változat, szívesen olvasnám!
Ha papra van szükséged (temetés), nyugodtan szólj, de még előtte…
onsai Said,
december 4, 2007 @ 12:47 am
Hé, utána nem szólhatok? Mi ez, diszkrimináció?
A bétázás ügyében lehet, hogy szavadon foglak.